Miközben folyamatosan nő a születéskor várható élettartam világszerte, egyre nagyobb teher hárul az állami nyugdíjrendszerekre, ezért is kellene minél hamarabb a nyugdíjrendszer más pillérjeire támaszkodni. Az OECD friss jelentése szerint több ország is van már a világon, ahol sikeresen zajlanak a különféle nyugdíjprogramok, különösen a foglalkoztatói nyugdíjprogramoknak van nagy jelentősége. Csakhogy ez az a pillér, ami gyakorlatilag teljesen hiányzik Magyarországon.
Egyre csak öregszik a magyar társadalom, ami akkor tudna kisebb terhet róni a mostani nyugdíjrendszerre, ha nagyobb termelékenység-növekedés lenne, vagy végre elterjednének itthon a foglalkoztatói nyugdíjprogramok. Az állam részvétele azonban elengedhetetlen ebben is – mondták el a megtakarítási piaci szakemberek a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciáján. Szó esett arról is, melyek lesznek a jövő megtakarításai, mennyire és mivel vehetőek rá a fiatalok a rendszeres megtakarításokra, és hol tudna még fejlődni a biztosítói vagyonkezelés szektora.
Fontos, a jövő nyugdíjasainak életét alapvetően meghatározó nyugdíjreformok zajlanak szerte a világban. A társadalom elöregedése egyre súlyosabb lepelként borul a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára, így több kormány is bejelentette már a nyugdíjaknál várható változásokat. De hol van ebben a sorban Magyarország? Itthon milyen változások zajlanak és mindez mennyire teszi fenntarthatóvá a magyar nyugdíjrendszert?
Többet is tehetnének a magyarok saját nyugdíjas éveikért, például azzal, hogy már fiatalon elkezdenek kisebb összegeket félretenni nyugdíj-megtakarítási eszközökben, de legalább ekkora felelősség terheli az államot és az öngondoskodási piac szereplőit. Elég csak megnézni, hogy állnak a nyugdíjra félretett pénzek azokban az országokban, ahol működnek a vállalati nyugdíjprogramok vagy van kötelező beléptetés. Beszédes adat, hogy Magyarországon az átlagfizetés alig 2%-át teszik félre nyugdíjra, reálhozamok alig vannak, ráadásul 2010 és 2020 között Lengyelország mellett mi vagyunk az egyetlenek az OECD-tagországok között, ahol csökkent a nyugdíjmegtakarítás.
Kezd talpra állni a világgazdaság a koronavírus okozta negatív spirálból, de még nem tudni, mit okoz a törékeny gazdasági fellendülésnek az egyre biztosabbnak tűnő negyedik hullám. Bár a pandémia elején úgy tűnt, a megtakarítások is megsínylik a járványt, a félelem rövid éltűnek bizonyult: ahogyan a világban, úgy Magyarországon is jelentősen nőttek a lakossági megtakarítások, és egyre nagyobb teret hasít ki magának az ESG. De mi lesz a pandémia során felhalmozott extra megtakarítások sorsa? Erre is keressük a választ a Portfolio mai Öngondoskodás 2021 konferenciáján, amelyről élőben tudósítunk a nap folyamán.
Kezd talpra állni a világgazdaság a koronavírus okozta negatív spirálból. Bár a pandémia elején úgy tűnt, a megtakarítások is megsínylik a járványt, a félelem rövid éltűnek bizonyult: ahogyan a világban, úgy Magyarországon is jelentősen nőttek a lakossági megtakarítások. De meddig tart ki ez az állapot? Mindent elront az infláció? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ jövő hét szerdai Öngondoskodás konferenciánkon.
Bár a korábbi évek szintjét messze felülmúló összeggel, 920 milliárd forinttal gyarapodott az év első három hónapjában a magyar lakosság megtakarítása, ez a növekedési ütem most, a nyitás után már nem lesz fenntartható, hiszen ez a növekmény inkább a költések visszafogásának, mintsem a tudatos megtakarításoknak, az öngondoskodásnak volt köszönhető – mondta el Nyitrai Győző, az OTP Bank Megtakarítási Szolgáltatások Főosztályának igazgatója a Portfolio kérdésére. A szakember szerint sokan felismerik, hogy az állami nyugdíj önmagában kevés lesz az időskori megélhetéshez, mégis kevesen rendelkeznek kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással. Szerinte nem a további adókedvezmények, hanem a pénzügyi edukáció tudná nagyban segíteni az elmozdulást az öngondoskodási termékek felé, azt is elárulja, miért.
Minden OECD-s tagországra igaz, hogy a férfiak nyugdíja meghaladja a nőkét, átlagosan a nők 26%-kal kevesebb nyugdíjból élnek. A friss elemzés szerint a munkaerő-piaci folyamatok mellett egyéb tényezők is hozzájárulnak a nyugdíjak közötti egyenlőtlenséghez, de lenne rá megoldás. Minden esetre a magyar nyugdíjas nők nem panaszkodhatnak, Magyarország kifejezetten jó helyen szerepel a nyugdíjkülönbségek tekintetében, nem úgy Ausztria.
Teljesen átalakítaná jelenlegi nyugdíjrendszerét Spanyolország, a tervek szerint jönne egy, a magánszektor által működtetett, önkéntes alapú dolgozói nyugdíjprogram – számol be a hírről a Bloomberg.
Szinte egyöntetű a magyar megtakarítási piaci szakemberek véleménye arról, minek volt a legnagyobb hatása az utóbbi 10 évben a szektorra: a MÁP+ bevezetése olyan eseményeket utasított maga mögé, mint a brókerbotrányok, a koronavírus vagy a svájci frank elszállása. A Portfolio Öngondoskodás konferenciáján a résztvevők azt is elárulták, mit gondolnak a jóléti alapok ötletéről, mennyit tudnak nyugdíjra félretenni, és mit gondolnak a forint jövőjéről.
A Portfolio Öngondoskodás konferenciájának délutáni online rendezvényének nyugdíjpaneljében a szakértők egyetértettek abban, hogy mielőtt elindulnának a jóléti alapok, érdemesebb lenne helyreállítani a munkáltatók kedvező adózását a cafeteria keretein belül, és érdemes lenne időt adni az embereknek arra, hogy hozzászokjanak a jelenlegi nyugdíj-megtakarítási eszközökhöz, mielőtt egy új terméket dobnak piacra. A szakemberek abban is egyetértettek, hogy sosem állt még rendelkezésre ilyen széles körű termékpaletta az öngondoskodásra, mint most.
Tavaly állt elő az MNB a jóléti alapok létrehozásának ötletével, ami a teljes magyar nyugdíjrendszert gatyába rázhatná. Rázhatná, ha lenne érdemi előrelépés, de az MNB Portfolio-nak küldött válasza szerint azóta is a jogalkotónál van a javaslatcsomag. Pedig a koncepció a magyar nyugdíjpiaci szereplők szerint is évtizedes problémákat oldana meg, az ötletnek egyik alapjául szolgáló lengyel munkavállalói tőkeprogram mindeközben meg már annyi tagot számlál, mint a teljes magyar önkéntes pénztári piac.
A koronavírus okozta bizonytalan helyzet nagyobb megtakarítási hajlandóságot eredményezett az önkéntes pénztári tagok körében, sőt, van, ahol ez a taglétszám növekedésében is megnyilvánult – derült ki a nagy nyugdíjpénztárak vezetőinek válaszából. Ettől még a fiatalabb korosztály öngondoskodásra való hajlandóságának növelése még mindig az egyik, ha nem a legnagyobb kihívás a pénztárak körében, ebben a munkáltatóknak és az államnak óriási szerepe lenne. A Portfolio által megkérdezett pénztári vezetők egyetértenek abban, hogy a jóléti alapok elindítása jelentős löketet adna a pénztárszektornak és a nyugdíjrendszernek. Helli Józsefet, az Aegon Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetőjét, Marusinecz Tamást, az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatóját és Nagy Csabát, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetőjét kérdeztük.
Jelentősen, 25,4 százalékkal csökkent a Sberbank, a Magyarországon is érdekelt legnagyobb orosz bank profitja az idei első öt hónapban éves összevetésben.
A nyugdíjrendszer reformja kapcsán felmerülő jóléti alapokat nem a létező pénztárak alapjain, hanem azokkal versenyezve kellene létrehozni - mondja Németh György szociológus, közgazdász. A nyugdíjszakértő szerint azonban a bevezetés ideális időszaka, a gyors bérnövekedés és a járulékcsökkentés intenzív periódusa már elmúlt.
Lengyelországban már elindult az a nyugdíjprogram, amely Magyarország számára is példa lehet a nyugdíjhelyzet megoldásához: a munkavállalói tőkeprogramba minden cég számára kötelező a belépés, a munkavállaló nyugdíjához a cég és az állam is hozzájárul, a konstrukció rugalmas, az embereknek tetszik. Itthon egy ideje már az MNB-t is foglalkoztatja a dolog, részben a lengyel példát alapul véve hoznának létre jóléti alapokat az önkéntes- és egészségpénztárak fúziójából. Mostani cikkünkben annak jártunk utána, hol tartanak a lengyelek, mik a konkrét tervei az MNB-nek, és miben különbözik a magyar és lengyel nyugdíjra gyűjtők tábora.
Újabb kétéves mélypontra esett a magyar fizetőeszköz.
Január 1-jétől etikusabbak lesznek az életbiztosítások.
Hosszan sorolta a képességeit.
Gond nélkül elvitték a papírokat a befektetők.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
